Készen áll-e gyermekem az iskolakezdésre?

Gyermekkori migrén
2017-04-13
A gerincoszlop leggyakoribb alaki eltérései
2017-07-17

Az iskolakezdés jelentős esemény minden gyermek és család életében. Rendkívül fontos, hogy megfelelően döntsünk gyermekünk iskolaérettségéről, hiszen az első iskolai élmények meghatározzák későbbi viszonyukat a tanuláshoz. A kudarcélmények elkerülése érdekében fontos, hogy tisztában legyünk gyermekünk képességeivel, testi, értelmi, érzelmi és szociális érettségével.

Az egyes területek fejlettsége nem egyszerre éri el az iskolaérettség szintjét és természetesen ez egyénenként is változik.

Egy-egy képességben való hiányosság vagy tökéletlenség még nem jelent iskolaéretlenséget, nem teszi lehetetlenné a tanulást. Viszont, ha több területen teljesít gyengén a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni.

Az iskolaérettség megállapítása elsősorban az óvodapedagógusok feladata, akik a mindennapokban a legtöbbet látják a gyermek valós teljesítményét. Ugyanakkor sok esetben nem elég önmagában az óvónői szakvélemény. Ilyenkor történik az iskolaérettségi vizsgálat.

Fontos, hogy ne iskolát, hanem szemléletet, pedagógust keressünk. Legyünk tudatában, hogy elsősorban gyermekünk szempontjai alapján érdemes választanunk.

Amikor az óvodapedagógus, a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek együtt, egymást segítve keresik a felvetődő kérdésekre adandó válaszokat, akkor jó eséllyel sikerülhet megtalálni a legkedvezőbb megoldást.

Az iskolaérettség kritériumai:

  1. Testi vagy biológiai kritériumok
  2. Hat éves korára egy gyermek kb. 110-120 cm magas és 20 kg. Természetesen ettől lehetnek eltérések, viszont fontos, hogy ha a gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, felmerülhet, hogy bírni fogja-e az iskolával járó megnövekedett terhelést. Persze a szülők testméretei is befolyásolják a gyermek testtömegének alakulását, tehát ezt is mindenképpen figyelembe kell venni.
  3. A gyerek teste megnyúlik, karcsúbb lesz, és eltűnik a kisgyermekekre jellemző pocak, tehát alakváltozáson megy keresztül.
  4. Megkezdődik a fogváltás. Ez az idegrendszer megfelelő érettségéről nyújt tájékoztatást.
  5. Fontos a jó egészségi állapot, a jó fizikai erőnlét, ami az iskolatáska cipelése és az egyhelyben ülés miatt fontos.
  6. Testi szükségletei kielégítését késleltetni és irányítani képes (evés, ivás, wc)
  7. Egyértelműen eldönthető a gyermek jobb- vagy balkezessége (ezen kívül fontos arra is figyelni, hogy a gyermeknek ugyanaz a lába, szeme és füle-e a domináns, amelyik kezével a ceruzát használja).
  8. A gyermek mozgása összerendezett: tehát például nem okoz neki gondot a lábujjhegyen-, sarkon- vagy külső talpélen járás, a páros vagy fél lábon ugrálás vagy a fej emelgetése hason- vagy háton fekvés közben. Ezen mozgások pontatlan, hibás kivitelezése szintén idegrendszeri éretlenségre utal.
  9. A gyermek finommozgása is összerendezett: képes a váll, a csukló, az ujjak független mozgatására. Ügyesen fogja a ceruzát, tud cipőt kötni, jól használ olyan eszközöket, mint pl. az olló, vagy az evőeszközök.
  10. Jó az egyensúlyérzéke: pótkerék nélkül biciklizik, egyedül hajtja a hintát.

 

  1. Értelmi és képességbeli kritériumok
  2. A gyermeknek megfelelő tisztaságúak a beszédhangjai, folyamatosan, gazdag szókinccsel, a nyelvtani szabályok használatával fejezi ki magát. A gyermek beszédhibájával, annak korrigálásával kapcsolatban érdemes kikérni az óvodai logopédus véleményét.
  3. A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. Az iskolába készülő gyerek legalább 20 percig legyen leköthető rajzolással, feladatlappal. A gyereknek feladatvégzése során ne legyen már szüksége állandó külső kontrollra, figyelmeztetésre. Annak a gyermeknek, akinek nehéz összpontosítania, figyelme könnyen elkalandozik, sokkal nehezebb lesz az órán való odafigyelés és az ismeretek megszerzése is.
  4. Emlékezetében mind a befogadás, mind a tanultak későbbi felidézése elvárható tőle. Tehát rövid és hosszú távon is emlékeznie kell mind látott, mind pedig csak szóban közölt információkra. Például nem okoz neki gondot versek, rövid mesék megtanulása és elmondása.
  5. Gondolkodásában fontos, hogy elvontabbá váljon, mint a korábbi években: felismerje a rész-egész viszonyát, képes legyen a lényeg kiemelésére, összefüggések meglátására, következtetések levonására, ítéletalkotásra.
  6. Biztos legyen az alak-háttér megkülönböztetésében: ez azt is jelenti, hogy el tud vonatkoztatni a zavaró körülményektől és ki tudja választani a számára fontos információt.
  7. Ismeri a saját testét, biztonsággal tájékozódik rajta: tisztában van testrészei nevével és helyével.
  8. Jól tájékozódik a térben és a síkban, tisztában van az irányokkal (fent, lent, előtt, mögött, között, felé, bal, jobb, stb.) Ez fontos lesz a későbbiekben például a p-b, d-b betűk felismerésében, megkülönböztetésében, az írás és olvasás irányának kialakításában.
  9. Képes soralkotásra, sorminta folytatására.
  10. Tízes számkörben eszközzel biztonságosan számol. Ismeri a kisebb-nagyobb, több-kevesebb fogalmát.
  11. Széleskörű ismeretekkel rendelkezik az őt körülvevő világról. Ismeri a személyes adatait: családtagjai nevét, lakhelyét. Tisztában van az évszakok, a napok, és napszakok nevével, azok váltakozásával.

III. Pszichikus és szociális kritériumok

  1. A gyermek várja az iskolát, készül rá, és ez a játékában, tevékenységében is megjelenik.
  2. Érzelmileg kiegyensúlyozott.
  3. Alkalmazkodik a szabályokhoz. Ezzel együtt nő a fegyelmezettsége, majd a figyelme is.
  4. Képes megfelelő kapcsolatok kialakítására mind felnőttekkel, mind gyerekekkel. Igénye van arra, hogy közösségben legyen, és hogy oda be tudjon illeszkedni. Vannak barátai, és képes a közösség szabályaihoz igazodni.
  5. Együttműködik és kitartó a feladatok elvégzésében: nem hagyja őket félbe. Kialakult a feladattudata. Megérti, hogy bizonyos feladatokat akkor is el kell végeznie, ha nincs hozzá kedve, fáradt vagy szívesebben játszana.
  6. Önfegyelemmel rendelkezik, szükségleteit képes késleltetni: nem akar mindent azonnal, tud várni. Vagy például mozgási igényét legalább olyan mértékben képes kordában tartani, hogy ez a feladathelyzetekre és a fegyelmezettségre ne legyen negatív hatással.
  7. Szembe tud nézni azzal, hogy valami nem sikerül rögtön. Nem veszíti el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Mer és akar újra és újra hozzáfogni egy-egy feladathoz. Nem esik kétségbe, ha nem az övé a legszebb rajz, vagy a legtökéletesebb munka.
  8. Elfogadja a felnőtt irányítását, szót fogad neki. Képes rá, hogy a felnőtt (a tanító) által kijelölt tevékenységet előbbre valónak tekintse minden más tevékenységnél. Ugyanakkor bizalommal fordul a felnőtt felé, és segítséget kér, ha arra van szüksége.

Át kell tehát gondolni, megfelelően érett-e gyermekünk az iskolára. Szükség esetén fejlesztésre is szükség lehet. Egy komplex szűrővizsgálat képet ad a gyermek fejlettségéről és a vizsgálat tükrében a döntés meghozatala is könnyebbé válik.

Herczeg Ildikó
pszichopedagógus

Szakértőnk minden héten, kedden 9-15 óra között várja az érdeklődő szülőket gyermekükkel együtt.
Bejelentkezni az alábbi linkre kattintva lehetséges: http://svabhegy.eu/kapcsolat/